Propertius
Boldog jszaka
n boldog s ragyog j s velem egytt kjemet nnepl, boldog a h hever! Mennyi meslnivalnk volt, lve a lmpavilgnl s mennyi csatnk, amikor mr kialudt az a fny! Mert flig kinyilott tunikja elg akadly volt, kzdtt egyre, holott melle kibomladozott. maga volt, aki mr nehezlt szememet nyitogatta cskjaival s kigunyolt: "Nzd csak, a lusta hever!" Ott jtszott a karunk lelsek vltozatval, ott de sokat mulatott cskom az ajkaidon!
s ha idig nem tudnd, kevesebb a homlyban lvezetnk: szerelem h vezetje a szem. Meztelenl lpett ki Helna a hitvesi gybl, s Paris - azt mondjk - ltta, s a sorsa betelt. Phoebus testvrt csupaszon bvlte maghoz s azt mondjk, csupaszon hlt vele Endymion.
Tudd meg ht, te makacs, ha ruhstul fekszel elbem, majd haragos kezemet snyli ruhd ezutn, st ha nagyobb dhmet kihivod, srsz majd az anydnak, s felsebzett karodat hasztalanul mutatod. Nincs lg melled, hogy mg jtkba ne kezdhess, mint olyan asszony, aki szgyeli mr a szlst. Most, amig enged a sors, teljk be szemnk szerelemmel, nem jn vissza napunk, majd ha az este elr. Brcsak akarnd, hogy kettnket is egybektzzn szk lnc, s az id meg ne laztsa vast. Nzd a galambprt, vedd pldnak a h szerelemre: nstnyvel a hm, s teljes a hitvesi pr. Nem blcs az, ki bolond szerelemnek krdi a vgt, tartani mrtket nem tud igaz szerelem. Ms termssel a fld hamarabb szedi r a parasztot, s a Nap is hamarabb zne stt paript, forrshoz elbb tr vissza a nagy folyam rja, s felszradt fvenyn lnek a frge halak, mintsem az n szivemet szerelem msrt szomortsa, lve v vagyok s holtan v leszek n. Mit bnom, ha egy v lesz majd csak az letem aztn, csak tlthessek el gy tbb ilyen jt vele mg.
Sohase halnk meg, ha ily estt mg sokat adna, mert hiszen istenn tett az az jszaka mr. Br mindenkit ilyen plyra tasztana vgya s nem epedne, csupn ily sr mmor utn - mg hadiglya, se kard nem lenne, sem Actium tkos partjai mellett nem vetne ki csontot a vz, s ontva sajt vrt a kifradt Rma sem lne gyakran bs diadalt, gyszra kibontva hajt. Minket a ksei kor bizonyra csak ldani fog majd: serlegeink sohasem srtik az isteneket. Szedd a gymlcst, amg lehet, s knlja az let. Tenger a cskod mg? Annyi se volna elg.
Mint koszork sztszrt levelt serlegbe doblva ltod a vg lakomn szni a bor tetejn - gy jrunk mi, akik ma leheljk a drga szerelmet, mr holnapra taln elborul ifju napunk.
(Vas Istvn)
|