L�tod, most �jra kell kezdenem

L�tod, most �jra kell kezdenem, �s felejtenem kell el�bbi marcangol� f�jdalmamat, ez�rt most �n marcangollak t�ged. �jra v�gigp�szt�zom a testedet a sz�mmal, a nyelvemmel, a fogaimmal. T�plek, haraplak, �s azonnal be is gy�gy�tom az �ltalam ejtett sebeket kezemmel, nyelvemmel. �rtsd m�r meg! Szeretlek! Szeretlek! Szeretlek! Most a sz�d kell, az utols� el�tti �llom�s, a gy�ny�r�k kapuja. Puha, meleg, �des �s vad, ahol nyitva �ll az eg�sz. Belehatolok a saj�tommal, a torkodig, a sz�vedig, hogy �rezd, mennyire kellesz. Minden er�mmel kapaszkodom a k�t v�lladba. Most nem mehetsz el, nem lehetsz m�s�, csak az eny�m. Liheg�semen, remeg�semen �rzem, meg�llek, vagy bekebelezlek, vagy mit tudom �n. Kapaszkodj, mert elrep�l�nk a v�gtelen �rbe, mert atomjainkra hullunk pillanatokon bel�l. Gyere! Gyere! Gyere! Csod�latos m�sik ember, Te! Gyere, gy�zz�k le a hal�lt, a f�lelmet, a rosszat, mindent! Gyere, forrjunk eggy�, olvadjunk eggy� most m�r minden�nkkel!