s mikor jra megcskoltalak
s mikor jra megcskoltalak, szlni se brtl.. Hangod szenved llat hangja volt: olvadni akarva smultak ssze forr tagjaink s a szerelemtl szavunk elapadt. Elapadt, elakadt, - h, szenved, szegny kis llatom, mily rszegen nztl fl rm! Milyen des beszd volt nma mosolyod, s mily tlvilgi ez az egsz sztlan odaads!... Most is gy ltlak, te szp, remeg angyal s gyermek, virg s arany, oly flnken s mgis gy bizakodva bjtl hozzm, mikor g kezem s ajkam simogat hullma melled bimbiban gynyrr merevlt.
|