Donne

J�jj, asszonyom, pihenni �n er�m,
ha nem dolgozom, k�n a pihen�m.
S aki ellenfel�re r�tal�l,
kif�rad majd, ha nem harcol, csak �ll.
El �veddel, mint �g�v, ragyog�,
de sokkal szebb vil�got �tfog�,
e mellv�rttel, melyen az ostob�k
szeme a f�nyt�l nem juthat tov�bb,
e f�z�vel, mert sz�p harm�ni�d
jelzi, hogy m�r id�szer� az �gy,
s a halcsont kelti irigys�gemet,
mert k�zeledben �s nyugton lehet.
Ha sz�p testedr�l a ruha lehull,
vir�gos r�tr�l �rny�k elvonul.
Le ezt a sodronykoszor�t, terem
hajb�l font diad�m is fejeden.
Le a cip�kkel, l�badra a l�gy,
szentelt szerelmi templom v�r, az �gy.

Angyalfeh�r ruh�dat viseled,
oly angyal vagy, ki hozod Mohamed
paradicsom�t, s hab�r �pp ilyen
feh�r az ing a gonosz lelkeken,
rossz vagy j� szellem, onnan megtudom:
�gnek a hajam �ll-e vagy husom.
K�bor kezemnek adj szabad utat,
h�tul, el�l, s ha fenn, ha lenn kutat.
�j Amerik�m vagy te, m�gpedig
�gy biztos, ha egy f�rfi n�pes�t.
� aranyb�ny�m, � csod�s telep!
Boldog vagyok, hogy felfedeztelek.
Szabadd� tesz majd az, ami lek�t:
s kezem hely�re pecs�tet �t�k.

Csak p�r�n! Mint a l�lek testtelen
�r�l, a test meg �gy, ha meztelen.
A n�k test�n az �kk� �gy vak�t,
mint Atalanta labd�kat haj�t
a bolondok szem�be, hogy ezek
ne testet, hanem d�szt keressenek.
A n�i d�sz, ak�r a k�pkeret
s k�t�s, milyet a laikus szeret.
Pedig a n�k misztikus k�nyvek itt:
minket k�pzelt szents�g�k mentes�t,
s megny�lik �rtelm�k. Nos, asszonyom,
ak�r a b�b�nak, oly szabadon
mutasd magad. E v�sznat dobd le m�r,
�rtatlans�g�rt b�nb�nat se j�r.

L�sd, p�r�n �llok �n is te el�d -
egy f�rfi takar�nak nem el�g?

(Vas Istv�n)