Jzsef Attila
Szerelmes vers
Hegyes fogakkal mard az ajkam, Nagy, nyl rzst cskolj rajtam, Szrny gynyrt a nagy vgyaknak. Harapj, harapj, vagy n haraplak.
Ha nem gytrsz, n meggytrlek, Csak szp jtk vagy, sszetrlek, Fnyt veszem nagy, szp szemednek. - nem tudom. Nagyon szeretlek.
gy kne srni s zg a vrem, Hiba minden lszemrem, Hiba minden. lbe kaplak: Harapj, harapj, vagy n haraplak!
h,szv nyugodj!
Fegyverben rved fnn a tli g, kemny a menny s vndor a vidk, halkul a h, megll az elmen, lehellete a lobbant keszken.
Hol is vagyok? Egy szalmaszl nagyon helyezkedik a csontozott uton; kis, szraz nemzet; izggn szuszog, zuzdik, zizzen, izzad s buzog.
De fnn a hegyen gyat bont a kd, mint egykor melld: mell lelk. Bajos szl jajt csendben hallgatom, csak hull hajam repes vllamon.
h szv! nyugodj! Vad borka hegyn szerelem szlal, incseleg felm, pirkad madr, karcsu, korons, de ttetsz, mint minden ltoms.
1928 vge
|